Mocsa község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Komáromi kistérség
Lakosság: 2299 fő
Terület: 67.22 km²
Népsűrűség: 34,2 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A Kisalföld keleti szegletében fekszik, a Bársonyos-dombsor lábánál. Határában található a Boldogasszonyi-tó. Komáromtól és Almásfüzitőtől 11-11, Tatától 14, Kocstól 9 kilométer távolságra található.

Története

Mocsa első írásos említése 1237-40-ből való, Macha alakban. 1266-ban nagyobbrészt királyi harcos jobbágyok és pohárnok bocsárok lakták. Jövedelmét a királyné udvartartásának fenntartására rendelték. 1291-ben III. András hitvese Fenenna királyné a jobbágyok és bocsárok faluját Ladomér esztergomi érseknek adta, s ekkor határait is leíratta. Az akkori leírások alapján Mocsa több részből álló település volt. Ekkor van emlitve Általmocsa, Mocsa, Finta-Mocsája, mint különálló települések vannak említve. Finta-Mocsája a mai Boldogasszony-puszta épületeinek helyén, Általmocsa pedig a mai Mocsa helyén terült el.

A falut a törökök 1543-ban elpusztították, 1593-ban sikertelenül próbálják a betelepítését. 1622-ben népesül be újra református magyarokkal. 1738-ban elkészül a reformátusok első temploma és iskolája is, míg a jelenleg is álló 1954-ben készül el.

Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet:

A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel.

1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott.

A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.

Tömörd-puszta

Tömörd-puszta a mai Mocsától keletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette.

A helység névadásával kapcsolatban Győrffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév.

A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek. Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították. A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.

Nevezetességei

Mocsa római katolikus temploma 1700-ban épült, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel 1756-ban, majd 1851-ben kibővítették. Az 1800-as évek végén leégett, majd 1903-ban a hercegprímás újjáépíttette. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.
A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.

Következő községek

További községek